Hitter Ferenc

Gondolatok

admin bejegyzései

Napjaink egyik legkellemesebb és hasznosabb időtöltése lehet a nagy értéket, ugyanakkor esztétikai élvezetet nyújtó festmények, műalkotások szemlélése (www.roart.eu). Évszázadok óta van, volt erre lehetőség, éppen csak el kellett jutni oda, ahol ilyesmit rendeztek, megszerezni pedig nem akárkinek lehetett egy alkotást. Nagybánya és környéke olyan kiváltságos helyzetbe került, ami nem mindenkinek, nem akárhol élőknek adatik meg. Elsősorban természeti adottságainak köszönhetően, de az élesszemű, a szépet, különöset meglátó piktoroknak, pontosabban Hollósy Simonnak, majd Ferenczy Károlynak, Réti Istvánnak, Thorma Jánosnak, Glatz Oszkárnak, Iványi Grünwald Bélának és társaiknak köszönhetően, ez a hegyek között megbúvó, onnan kimagasló és gyönyörködtető város és táj, világhírűvé tette. A Nagybányai Kolóniát megalapítása óta, 1896-tól napjainkig, több mint 4000 festőművész kereste fel, dolgozott itt, telepedett le, a hosszú évek során megszámlálhatatlan alkotást festettek, állítottak ki és azokból nem kevés díszeleg a világ híres múzeumaiban, magángyűjteményekben.
Nem panaszkodhatunk, ez a nemes tevékenység majdnem szünet nélkül folytatódott a kezdetektől és manapság is elkápráztatja gyakori jelenlétével az érdeklődőket. Nagybányára zarándokolnak azok, akik szeretik, kedvelik a képzőművészeteket, itt lelik megnyugtató kielégülésüket a klasszikusok szemlélésekor nagyszerűen rendezett Szépművészeti Múzeum állandó tárlatán, vagy a kortárs művészek kiállításain.
Vonzódnak Nagybányához a művészek és a művészet kedvelők. A “Festőiskola” minden szinten létezik, de a mai igényeknek és elvárásoknak megfelelően a legmagasabb szinten is képzési lehetőséget nyújt a tehetségeseknek, a ma fiatal művészeinek.
Kiváltságos dolog közelükben lenni, látni mindazt, ami történik, de különösen a szépművészet termékeit, a festményeket és alkotásokat.
Szeretnénk ehhez a kiváltsághoz juttatni mindazokat, akik nem jutnak el a piktorok városába, vagy csak éppen kóstolgatni szeretnék műkincseiket.
A mai igényeknek megfelelően a technika legmodernebb vívmányait használva, galériát nyitunk internetes hozzáféréssel. Ez a virtuális galéria igyekszik közelbe vinni a szemlélőhöz az alkotást. Lehet élvezni, nézni, de hozzá lehet jutni, megvásárolni azt, ami tetszik. A honlapon megjelenő virtuális galéria kezelése a lehető legegyszerűbb. A címre kattintás (klikkelés) után, az interneten jártas ember eligazodik. Honlapomon eddig is tároltam és közvetítettem művészettel foglalkozó írásokat, filmeket. Most a www.roart.eu honlapon kimondottan csak művészetet találunk, azt lehet megnyitni, amit a betáplált anyagból ott találunk. Ajánlom tehát olvasóimnak, hogy látogassák ezt a virtuális galériát, és ha tehetik vásárolják meg onnan, ami megtetszik. Hozzáteszem, hogy a www.roart.eu minden szempontból hivatalosan működik. Egyszeri rákattintással megnyitható. Kellemes időtöltést kívánok társaságában.

Szent Kereszt felmagasztalásának napja, szeptember 14. a felsőbányai kálvária búcsúünnepe. A több mint 150 éves kör alakú épületre sokan felfigyelnek, a tavaly óta még fehérebben csillogó új köntösében. Sok gond, fohász, ének és ima szállt a magasba ott, a Bányahegy ölén, amikor nem csak a húsvét kálváriájának tartották számon a felsőbányai Golgota szimbólumot.


Szent kereszt felmagasztalása ünnepén két történelmi eseményre is emlékezünk. Egyrészt Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére. A szent keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A róla szóló legenda szerint a Golgota hegyén talált maradványokat egy beteghez érintették, és amikor Krisztus keresztjének darabját nyújtották neki, meggyógyult. Az ereklyét, melyet később elraboltak a perzsák, Herakleiosz császár 628-ban szerezte vissza, és vitte őrzési helyére mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán. érdemes továbbolvasni….

Örökségünk védelméről és a kultúra ápolásáról beszélhetnénk a monói Kun, Tholdy-Horváth, Wesselényi, Benedek Kúria legújabbkori történetében. A középkori birtok megmentését és közösségi célokra szánt használatát tették lehetővé a monói kúria legújabb tulajdonosai. Az épület felújításával egyidőben művészeti- és másféle rendezvények kapnak otthont a kúriában. Örvendetes, hogy évek óta, már hagyományosan működik festőtábor ott, jelentős munkák születnek a monói tájban, és a képzőművészek szívesen töltik ott a táborozásra szánt idejüket.

Péter Ütő Erzsébet a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola textil szakán végzett, azonban ma már a környező világ napos oldalát, szín- és formaélményeit viszi vászonra előszeretettel.
Kiállításain a látogatók nem tudnak betelni a tulajdonképpen naturalista festmények szemléletével, a színvilág gazdag változatosságával, a témák egyvelegével, melyeket, egy lendületes munkát végző, nagy erejű, gazdag fantáziával rendelkező művész végez.
Képeiből kitűnik, hogy örömmel fest, a festészetnek szentelte magát, életét.
Érdekesen nem formabontó művésszel találkozunk, munkájával folytatja a nagybányai kolónia hagyományait. Realista ábrázolásmódjával, melyet nagy klasszikuselődjei mintájára végez, nagyon könnyen talál utat és megbecsülést a nagyközönség felé.
A nem mindennapi színgazdagság, amely olyannyira jellemzi alkotásait, a tökéletes ráhangolódás a tematikára, a természet adta pompára a művész lelkéből fakad.
Számára elsősorban az önmagától kínálkozó téma, a gazdag és változatos táj adja az ihletet. Tájképeinek nagy része a máramarosi hegyeket hozza emberközelbe. Fáradhatatlanul alkotja a Gutin, Forrásliget, Ökörmező színpompás csodáit, melyekkel nagy hatást gyakorol a természet szeretőkre, csodálókra. Közvetlen közelében a Tisza, az Iza folyók partjait, hídjait örökíti nagy mesterfogásokkal. Máramarossziget békés hangulatát varázsolja elénk a máramarosi hegyek között is kivirult tavasz képeivel. Fontos helyre sorolhatók gyönyörködtető csendéletei. Szürrealisztikus beütésű képei a látványon túl is mutatva, filozofikus mélységek felé irányítják, ejtik gondolkodóba a nézőt.
Műkritikusainak véleményével összegezhetnénk munkásságát: örömben fogant festményeket látunk Péter Ütő Erzsébet ecsetje alól sugárzó vásznain.

2010-ben már ötödik alkalommal, Szatmárhegyen Tóth István vállalkozó adott otthont a képzőművészetnek. A Nemzetközi Alkotótáborban neves és elismert művészek alkotnak és állitják ki ott termett munkáikat. A szakemberek, látogatók és a képek iránti érdeklődők nagy megelégedéssel követhetik ezt a nemes lehetőséget, a műpártolást, az oda varázsolt két hetes művésztelep kiváltságait.

1929. május 24-én született Maroshévizen. 1958-ban végezte a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Nagybányán a Képzőművészeti Liceum alapitó tanára lett, nyugdijazásáig, 1990-ig. Jellegzetes nagybányaisága érdekesen ötvöződik a bányászélet örökségeit ábrázoló képein.

1928. január 16-án született a „piktorok városában” Nagybányán. Családi környezete, de maga a város is művészi pályára predesztinálta. Képei nagybányaiságot tükröznek. Szülőhelyének nagy hatását igyekszik kiaknázni, más-más szemszögből örökíti meg a rengeteg ecsetre vágyó motívumot.

Mennykőcsapásként jönnek napjainkban a fenyegetések, melyek óráról órára válnak valósággá, tovább fertőzve a levegőt, az embert újabb fenyegetésekkel, ha nem lesz elegendő, vagy betartva a gyilkos intézkedés, más pokoli intézkedések várhatók. Hirtelen az ’50-es évekre gondolok. Vajon hasonló időket érünk meg, vagy még nehezebbeket? Bizonyára a második félelem érvényes, mert sorolni is nehéz az egymás után következő megszorításokat, melyekkel egyből, hirtelen, készületlenül, szokatlanul kell megbirkózni, beletörődni, tűrni és szenvedni. Ennyire hazug környezetben, vezetőkkel, ellenségekkel a romániai népesség még nem találkozott. Jó idő óta folynak a hazugságok, mindenki beszél róluk, de senki sem tett ellenük semmit. Még akadnak jó bőven hívők és pártolók, szimpatizánsok és kiszolgálók, partnerek és haszonlesők. érdemes továbbolvasni….

Switch to our mobile site