Nagyvárad- Szeptember 3-5. között Váradon rendezi a XVI. Partiumi honismereti konferenciát a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET). A tanácskozás központi témája műemlékeink védelme.
A Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében zajló rendezvény támogatója a Bihar Megyei Tanács, az RMDSZ megyei szervezete, a PKE, a Határon Túli Emlékhelyekért Alapítvány, a Nagyváradi Önkormányzat, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Székesegyházi Főplébánia. A konferencia péntek délelőtt 10 órakor ökumenikus áhítattal kezdődött, melyen Csűry István királyhágómelléki református püspök és Mons. Fodor József római katolikus általános helynök osztotta meg igei gondolatait az egybegyűltekkel.Csűry István Pál apostol Titushoz írt levele III. részének 14. versét választotta mondanivalójának alapjául. Arra hívta fel a figyelmet: egymás pásztorai kell legyünk, életkortól függetlenül, mert Isten mindannyiunkat feladattal bízott meg. Gyarapítanunk kell a tudásunkat, és a tanultakat tovább kell adjuk az utánunk következő nemzedékeknek. Mons. Fodor József a sziklára épített ház példázatát idézte Szent Máté evangéliumából. Azt hangsúlyozta: a kövek is beszélnek, olyan emlékeket és értékeket hoznak elő a múltból, melyek nemzeti létünk alapjait képezik.
Rövid köszöntőbeszédek
A meghívottakat és érdeklődőket, számos szervezetnek és szakintézménynek a vezetőit Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke üdvözölte. Külön köszönetet mondott Szabó Ödönnek, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnökének, “akinek a segítsége nélkül nem jöhetett volna létre a rendezvény”. Dr. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorának megitélésében a PKE és a PBMET nemcsak a nevük miatt rokonintézmények, hanem a céljaik is közösek, a maguk módján és eszközeivel mindketten a régió meghatározó szereplői próbálnak lenni. Ugyanakkor azon reményének adott hangot, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést. Pető Csilla parlamenti képviselőnő szerint a honismeret hungarikum, egyedülálló Európában, és legkiválóbb eszköze a nevelésnek. Biró Rozália alpolgármester kijelentette: példamutató a PBMET tagjainak értékteremtő tevékenysége, minőségi és hihetetlen mennyiségű munkássága. Meglátásában a múltat nem szabad elhallgatni, történelmünket megismerni pedig kötelességünk, akárcsak az, hogy helytálljunk ott, ahová a gondviselés rendelt bennünket. Szabó Ödön felszólalásában azt emelte ki: az RMDSZ támogatja a helytörténelmi munkák megjelentetését, az olyan könyveknek a kiadását, melyek teljesebbé teszik közösségi élettapasztalatunkat. Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke azon véleményét osztotta meg a jelenlevőkkel: a civil szféra sokat tehet épített és nyelvi örökségvédelmünk érdekében. Ezután a magyarországi meghívottak kaptak szót: Széphegyi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dél-alföldi irodavezetője, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke és Révász Gizella, a Határon Túli Emlékhelyekért Alapítvány elnöke. A Fényes Elek-díjak átadása előtt Gaál György, a kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke is pozítivan véleményezte a PBMET tevékenységét.
Érdekes előadások
Dukrét Géza Várad története címmel tartott igen érdekes előadást, melynek keretében a vár múltjáról értekezett. Dr. Fleisz János egyetemi tanár dolgozatában- melyet felesége, Fleisz Judit olvasott fel- arról esett szó, hogy miként módosult Nagyvárad fontossága a különböző impériumváltások következtében, hogyan veszítette el a város a referenciaszerepét, melyet az évszázadok folyamán elért. Lakatos-Balla Attila régész ásatásokról és lelőhelyekről beszélt, nem feledkezve meg azokról a személyiségekről sem, akik a régészeti és őstörténeti kutatást elindították Nagyváradon.
FÉNYES ELEK-DíJAK ÁTADÁSA Szokás szerint a konferencia keretében kiosztották a Fényes Elek-díjakat (bronz emlékplakett és oklevél) azon személyiségek számára, akik kiérdemelték ezt helytörténeti munkájukkal, történelmi örökségvédelmi tevékenységükkel és a honismeret területén kifejtett nevelő-oktatói munkásságukkal. Ilyen elismerésben részesült Tácsi Erika német-magyar szakos tanárnő, Mihálka Magdolna zenetanárnő, korrektor, Gellért Gyula lelkipásztor és Starmüller Géza műépítész, amatőr festő. Nevüket beírták az általuk szignált Aranykönyvbe, melyhez mellékelték a laudációt és a fényképüket.
Ciucur Losonczi Antonius
az ERDELY ONLINE nyomán