Mától kezdve az egész világon láthatóak a Canal7 – TL+ helyi kábeltévé műsorai. A nagybányai helyi televízió magyar nyelvű műsorát minden pénteken 17,00 órai kezdettel közvetíti a TL+ stúdió. Műsorvezető-szerkesztő Hitter Ferenc. A magyar nyelvű műsorban elsősorban helyi közérdekű információk, helytörténeti dokumentum műsorok, valamint művészettörténeti ismertetők, összeállítások kapnak helyet elsősorban.
Az interneten a televízió műsorokat a www.canal7.ro címen láthatják a nézők.
Chile északi részén, az Atacama-sivatag régiójában fekvő arany- és rézbányában augusztus 5-én történt szerencsétlenség. A fővárostól, Santiagótól 834 kilométerrel északra, Copiapó város közelében lévő bánya körülbelül 300 méter mélységben szakadhatott be, s a menedékhely 700 méteres mélységben van.
Egy erdélyi magyar is segített Chilében, a beomlott bányában rekedt vájárok felkutatásában. Gönczi István geológus Nagybányáról ment ki Chilébe dolgozni. Felesége, Anna jelenleg egy a szerencsétlenség helyszínétől 40 kilométerre levő másik bányában dolgozik, ahol a katasztrófa hírére azonnal segítséget ajánlottak és geológusaik a beomlott bányához siettek – adta hírül egy tv tudósítás. érdemes továbbolvasni….
Cikket olvastam egy internetes portálon a független magyar sajtó siralmas helyzetéről a
Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) szemszögéből. A magyarság politikai képviseletéhez napokban címzett felkérés elkésett küldemény, hiszen a magyar politikusoknak kötelességük kellett volna legyen már eddig is a kormányban és a parlamentben kiállaniuk a sajtó védelmében. A fent említett szakmai szervezet, Karácsonyi Zsigmond, a romániai magyar újságírókat tömörítő szervezet elnöke, elfelejtették azonban, hogy a parlamentben és a kormányban ülő magyar politikusok már nem tartják feladatuknak az érdekképviseletet, ők már a mai politika irányvonalaihoz igazodnak, olyan népellenes intézkedéseket szavaznak meg, vagy hajtanak végre, amelyek ellen kampánybeszédeikben teljes mértékben ellenszegültek. Lásd a bércsökkentések, nyugdíjcsökkentések és más intézkedéseket. A Markó Bélának címzett, fent említett levél felidézi, hogy 2009-ben bevezették az átalányadót, amit minden vállalkozásnak fizetnie kell függetlenül attól, hogy nyereséges-e vagy sem. A levél emlékeztet arra is, hogy júliustól növelték a személyi jövedelmek adóterheit, s ezzel létbizonytalanságba, esetenként a csőd szélére taszították a független sajtót.
Júliustól módosították az adótörvényt úgy, hogy nem csak az állandó munkaviszonnyal rendelkezőknek, hanem a különböző szerződésekkel foglalkoztatottaknak is társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük jövedelmük után. Ez az intézkedés a művészek és az egyetemi oktatók mellett az újságírók jelentős hányadát is érinti.
Nem szándékoztam panaszkodni, de megdöbbentem, amikor egy ismerősömmel beszélgetve kiderült, hogy az illető úgy tudja, hogy a megszűnt Friss Újságnak, valamint a helyi televízió magyar nyelvű műsorainak jelentős támogatás jutott és jut ma is RMDSZ berkekből. Szeretném tisztázni a felmerült téma kapcsán, hogy ha az előbbi években a magyar írott sajtónak néha csöppent halvány támogatás az RMDSZ irányából (Communitas alapítvány), az messze nem volt elegendő még a papírköltségekre sem. Ami a TV magyar nyelvű műsorának támogatását illeti, azt kijelenthetem, hogy a magyar érdekképviselet, vagy politikusok részéről soha semmiféle támogatásban nem részesült. És még más idők voltak ezelőtt néhány esztendővel. Mostanra teljesen beszűkült, megszűnt bármiféle támogatás.
Sajnálattal tapasztalhatjuk, hogy vannak TV adók, ahol újságírónak nevezett kollégáink magyarellenes kirohanásai nem mennek ritkaságszámba. Ezt itt pontosan Nagybányára értem. Csak azt nem tudom megérteni, hogy aki valamihez nem ért, nem eléggé informált, vagy nem sikerült kellőképpen tájékozódnia, miért teregeti ki véleményét, miért firtat olyan dolgokat, amiből tisztán látszik, hogy nem az igazságot tükrözi, vagy szándékos rosszindulatot sejtet. Érdekképviselet nem létezik, tehát ellentmondani is csak magánvállalkozásként lehetne.
Ha a gondolatmenetet továbbvinnénk, akkor azon is eltöprenghetnénk, hogy kormányátalakítást fontolgató újságírói körökből értesülünk a magyar miniszterek helytállásáról, egy következő kormányban esedékes részvételi szándékukról. Érdekes. Már nem az számít, hogy „képviseljenek”, hanem az, hogy maradjanak a húsosfazék mellett. Bármi áron, hiszen népszerűségüket már elvesztették. Egy következő választáson derül majd ki, hogy mennyire igaz és valóságos a nép szemszögéből az érdekképviselet elmélete.
„Sajnálatos, hogy a kabinet egyes tagjai a sajtót teszik felelőssé az állami intézményekben kialakult káoszért, és visszaélve hatalmukkal, megfélemlítik az újságírókat” – olvasható a fent említett nyílt levélben. De a sajtó függetlensége ilyen körülmények között megszűnik, még rosszabb, rövidesen teljesen eltűnik és akkor tájékoztatás sem lesz majd a húsosfazék mellől.
A prózához szokott újságírónak nehéz feladat versről írni. Nehéz, de annál nemesebb. Rendkívül megtisztelő felkérést kaptam Barcsy Lajos barátomtól. Több alkalommal az évek során figyeltem azt a nemes tevékenységet, melyet a nagybányai „Teleki Blanka” Nyugdíjas Klub végzett. Olyan rendezvényeket sikerült szervezniük, melyek a szépet, a jót, nemes célokat szolgálták lelkes tagságukkal. Elérkezett a jubilálás ideje! Tíz éves lett a versmondás! A kezdetben bátortalanul, de nagy lelkesedéssel induló Petőfi-napi versmondás megbecsült, elismert lett, nemzetközivé vált!
Ennek okán bátorkodom szólni és gratulálni versmondóknak, szervezőnek, előadóknak és hallgatóknak egyaránt. érdemes továbbolvasni….
Egyszerű, de beszédes példa mutatja, hogy vége a városnapi dáridóknak. Nem kritikus szellemben szeretném megírni cikkemet Felsőbánya városnapjával kapcsolatban, csupán hallásból ismerem a történteket, illetve a meg nem történteket. Visszaemlékszem a kezdetekre. Amikor divatosak lettek a városnapok, a települések ünnepei, a munkába fáradt nép egy-két-három napos mulatozása az új demokráciában. Voltak helységek, ahol valamiféle hagyományuk is volt az ünnepeknek, amit megújítva átvettek. Ilyen volt például a „bányásznap” vidékünkön, amikor minden egyébről megfeledkezve a kommunista rendszer egyetlen népünnepélye volt. Bár régebben a helységi ünnepnapok elsősorban vallásos háttérrel és telítettséggel rendeződtek, annak idejét a világháború utáni kommunista szellem és nevelés fújta el. érdemes továbbolvasni….
Immár húsz éve írok e jelentős alkalomra újságcikket és továbbra is kimeríthetetlen a téma. E napon a világon bárhol élő Mária tisztelők mellett, Felsőbánya keresztény népe is nagy ünnepnapját tartja augusztus 15-én.
Városunk templomai, a múltban és a valamivel több mint 150 éves Istenháza is a Máriatisztelet jelképei, az itt élők legbensőségesebb imahelye.
A Megváltó édesanyjának, Máriának testét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt ábrázolja a főoltár felett magasodó Lotz Károly festménye, megelevenítve az Egyházi szent hagyományt. érdemes továbbolvasni….
A „hepehupás” Szilágyság földrajzilag és etnikailag négy belső kistájra tagolható, ezek a Tövishát, a Kraszna-vidék, Berettyó-felvidék és a Szamos-mellék. Monó a Szilágyság egy viszonylag nagy, közel hatvan magyarlakta települést felölelő néprajzi tájegység egyik falva. Egyes nézetek szerint Tövisháthoz, mások szerint a Szamos-mellékhez sorolható. Közigazgatásilag a Szamoshát térségbe, Máramaros megye, Sülelmed községhez tartozik. A falu összlakossága 1126 fő. Etnikailag a román és a magyar nemzetiségűek lakják. A magyarok száma 646 fő, a románoké 480 fő. Felekezeti megoszlása: református: 606 fő, ortodox: 456 fő, Jehova tanúi: kb. 50 fő pünkösdista: kb. 80 fő, egyéb: kb. 10 fő. érdemes továbbolvasni….
Kellemes élményben lehetett részük kedden délután a Bukarest sugárúti galériában jelenlevőknek, akik Ütő P. Erzsébet máramarosszigeti festőművész kiállításának megnyitóján voltak jelen. Bevallom, nem nagy számban, de ez már régi betegség a nagybányai művészetpártolóknál.
Fiatalos lendülete mellett a művésznő gazdag alkotókedvének eredményét csodálhatták a kollégák, – akik fontosnak tartották ott lenni -, a kiállításokra járó nagybányai közönség és főleg a sajtó, melynek képviselői meglepő számban voltak jelen. érdemes továbbolvasni….
Sokan tudják, hogy hosszabb időn keresztül foglalkoztatott a felsőbányai zárdaépület. A kommunista rendszer által jogtalanul elkobzott ingatlanok sorsa megváltozott, jogos tulajdonosaik visszakapták azokat. Sok esetben azonban sorsuk megpecsételődött, vészesebb helyzetbe jutottak mint fennállásuk évtizedei során. Több esetben a jogos tulajdonosok gazdasági ereje is változott az idők folyamán és nem képesek fenntartani, javítani ingatlanjaikat. Ha pedig ezen ingatlanok megmentése és további „üzemeltetése” érdekében nincs egyetértés, együttműködés, akkor a helyzet még veszélyesebb: pusztulásra vannak ítélve. érdemes továbbolvasni….
