Hitter Ferenc

Kedves barátaim több alkalommal is meghívtak Hajdúszoboszlóra, ahol, többek között egyik alkalommal egy üzleti inkubátorház létesítéséről esett szó, európai projekt támogatásával. Kíváncsi lettem, hogyan is lehet európai projekthez jutni, mit lehet kezdeni, főleg határon átívelő kapcsolatteremtéssel.

Eljött az ideje aztán annak is, hogy a projektet európai szinten és módon bonyolítsák, majd befejezzék. Tényleg példaértékű pályázati eljárást tapasztalhattam, tanulhattam, amit olyan módon kell betartani, elvégezni, ahogyan azt a civilizált, becsületes helyeken teszik és nem ötszörösen felfújt befektetési értékeket dugdosnak bizonyos helyekre.
Mi lehet az egyik fejlesztésre kínálkozó ágazat más, mint a turizmus. Itt, szűkebb pátriánkban is, Máramarosban, a Gutin hegység mindkét oldalán erre áhítozunk, ezt szeretnénk fellendíteni, előtérbe hozni, ismertetni és vonzóvá tenni. Ha mások megelőznek sebaj, de aztán nyitott szemmel kövessük a haladás lehetőségeit, mert másképp lemaradunk és a kibontakozásnak befuccsolás lesz a vége. érdemes továbbolvasni….

Május 5 – A NAGYBÁNYAI KÉPZŐMŰVÉSZ NAPJA
A nagybányaiaknak régi óhaja volt, hogy a Hollósy Szabadiskola Nagybányára jövetelének a napját a városi tanács nyilvánítsa a Nagybányai Képzőművész Napjává. Az óhaj 2004-ben vált valósággá. Cristian Anghel előterjesztésére a városi tanács 244/2004 határozatával május 5-ét a Nagybányai Képzőművész Napjává nyilvánította. Ezzel a határozattal Nagybánya lett az első olyan város a világon, ahol a képzőművésznek egy hivatalosan elfogadott napja van.

1896. tavaszán, Nagybánya város közönsége, hivatalos formában hívta meg Hollósy Simon fiatal müncheni mestert, festőiskolájával együtt nyári tartózkodásra. Egyelőre a szép vidéken és szíves vendéglátáson kívül nem ajánlhatott fel egyebet, mint az ingyenes oda-vissza vasúti jegyet a határtól, negyven ember számára hathónapi érvényességgel, – és az iskolának egy szénatartóból átalakított faműtermet a városi Liget egyik legszebb pontján, a “Jókai-domb” mellett, a “Petőfi-völgy” bejáratánál. érdemes továbbolvasni….

Kölcsönveszem az írást! Egykori szerzője nem fog érte neheztelni. Csak a gondolatot adnám tovább, hogy illik, kell és magasztos gondolni az anyákra.
A székelyderzsi erődtemplom falánál történt a csoda, amit a hajlott hátú, idős, ráncos, fekete ruhás, fejkendős néni varázsolt akaratlanul az arra járóknak, kedvességével, előre köszönésével, majd néhány csodálatos szavával.

Választ sem várva, magába merülten öntötte szavainak erejét:

Járjatok be minden földet,
Melyet Isten megteremtett,
S nem akadtok bizonyára
A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni:
Szánni kell-e vagy megvetni? -
Ha a föld isten kalapja,
Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító,
Szemet-lelket andalító,
És oly gazdag!… aranysárgán
Ringatózik rónaságán
A kalászok óceánja;
S hegyeiben mennyi bánya!
És ezekben annyi kincs van,
Mennyit nem látsz álmaidban.
S ilyen áldások dacára érdemes továbbolvasni….

FELSŐBÁNYA – S’CIVITAS DE MEDIO MONTE – MITTELSTADT

A Gutin hegységhez tartozó, Bányahegy alatti-bányászat néhány cseppjét igyekeztem megörökíteni fotó- és szöveggyűjteményemből azok számára, akik hozzám hasonlóan végtelenül tisztelik, értékelik és becsülik vidékünk bányászatát, volt- és még élő bányászembereit. A kincsek birodalmában élő és dolgozó emberek, a mindenkori nehéz sorsok szegény viselői voltak. Kibányászott aranyaikból, érceikből, kincseikből számukra kevés, inkább semmi sem jutott. Tették mindazt amit tettek családjaik miatt, életük tengetése érdekében. Ha pedig valaki közülük “felemelkedett”, messzebb jutott, többet tudott, akkor felnéztek rá és megbecsülték.
A bányászat könyörtelen és elképesztően érthetetlen megszüntetése után mondom, hogy áldott legyen emlékük!

FELSŐBÁNYA és ottani bányászata néhány korabeli, kinagyított fényképen jelent meg, melynek installációját Kerekes Erzsébet, Felsőbányáról vitte Székesfehérvárra. A kiállításon párhuzamosan emlékeztek meg a 2011. októberében elhunyt Kerekes Ferencről, barátainak Paci, aki 15 éven keresztül volt állandó kiállító Erdélyből, a különféle helyeken bemutatott ásványbörzéken. Kovács Pál börzeszervezőnek köszönhetően mutatkozott be a bányaváros, méltányolva a sok földalatti kincs történelmét, jelentőségét, csodálatos varázsát. érdemes továbbolvasni….

Ma ékezett hozzám a tudósítás, hogy kedves barátom, Filipp László mérnök a Stuttgarti Magyar Katolikus Misszió Baráti körében, nagy érdeklődésnek örvendő előadást tartott Mindszenti József hercegprímásról. Megjegeyzem, hogy a misszió és templom előtti téren a hercegprímás gyönyörű, bronzba öntött büsztje látható.
Közlöm az előadás összefoglaló szövegét:

MEGEMLÉKEZÉS Mindszenty József Bíborosról
(Magyar Katolikus Misszió Baráti-Körében, 2012 .ápriis 20.)

Született 120-éve, 1892, március 29-én Csehimindszent-en (Osztrák-Magyar Monarchia,) Pehm József néven, meghalt: 30-éve, 1975.május 6-án 83-évesen Bécsben, Magyarország utólsó hercegprimása, biboros, Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás, esztergomi érsek utóda, a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja.

Igen gazdag jó és rossz eseményekkel teli élete volt, korának kiemelkedő egyéniségeként. érdemes továbbolvasni….

Tíz évvel ezelőtt hunyt el Reizer Pál püspök

„Egyéniségét mély papi buzgóság, őszintén együtt érző szív, a
fiatalság szeretete, önzetlen munka, egyházhűség és lelkiismeretes
kötelességteljesítés jellemezte. Egyházmegyénket lelkileg és
intézményeiben újjáépítő püspök volt.”

A Szatmári Római Katolikus Püspökség által kiadott gyászjelentés szavait idéztük, melyek tömör jellemzését nyújtották a 2002. április 18-án elhunyt főpásztor élete és tizenkét éves egyházkormányzati szolgálatának.
Életének 60., papságának 36., püspökségének 12. évében szólította el az Örök Hazába a Teremtő. Most, a halála óta eltelt tíz esztendő múltán elgondolkozhatunk azon, hogy mi is fért ezen időértékek keretei közé… érdemes továbbolvasni….

Nagybányán1991-ben alakult meg az EMKE helyi fiókja, azt követően pedig a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, amely igen áldásos hatással volt a nagybányai magyar kulturális életre. A Metz József tanár úr köré tömörülő kis csapat – Dávid Lajos újságíró, Horváth Zsuzsa EMKE–titkár, Véső Ágoston festőművész – kezdeményezésére született meg az EMKE Füzetek sorozat, melynek 1993 és 2000 között tíz kötete jelent meg: Nagybányai kalauz, Misztótfalusi kalauz, Koltói kalauz, In memoriam Németh László, Bányavidéki túrák, Farkaslaki kalauz, Színjátszó századok, Évek és iskolák, Felsőbányai kalauz, Szent István templom. A sorozat (egy kötet kivételével) a helyi kötődésű művelődési hagyományok bemutatását tűzte ki célul. A Művelődés 1997. októberi számában méltattuk a kezdeményezést, fölhívtuk az olvasók, az erdélyi közvélemény figyelmét a könyvsorozatban rejlő szellemi értékekre. érdemes továbbolvasni….

Pál apostol mondta, hogy „ha Jézus nem támadt volna fel a halottak közül, akkor a keresztények lennének a legszánalmasabbak mindenki küzül” (I. Korinthusiak 15:19) Pál szerint az egész keresztény vallás Jézus feltámadásának központi motívumán alapul.

A Torinóban őrzött TORINÓI LEPEL lehetne az egyetlen tudományos bizonyíték arra hogy Jézus valóban élt és feltámadt.
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.
Jézust a zsidó húsvét előtt Poncius Pilátus halálra ítélte, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Az ünnepet negyven napon keresztül a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. érdemes továbbolvasni….

A kereszténység legnagyobb ünnepére a média gazdag műsorválasztékkal készül. Megszorítások nélkül láthatunk vallási műsorokat minden nagy ünnep tájékán televízió műsorokban.

A média a húsvét alkalmával is ünnepi műsorfolyammal indul már virágvasárnap, amikor a nézők a maglódi evangélikus istentiszteletbe kapcsolódhatnak be. „Az ószövetségi prófécia beteljesítéseként virágvasárnap Jézus alázatosan vonult be szamárháton, Jeruzsálembe – hangsúlyozza Fabiny Tamás püspök igehirdetésében. – Azt mondta: békét hoztam nektek, a megtérés esélyét. Békében élhettek önmagatokkal, egymással és Istennel. A tömeg pedig hozsannázott. Ám virágvasárnapot nagypéntek követi. A hozsanna helyett feszítsd meg! hangzik hamarosan. Ez a kettősség adja az ünnep igazi drámáját.” (április 1, m1 11.00) érdemes továbbolvasni….

KONDRÁK MATYIKÓ Margó

Adela DAVID

Mihaela MANDICESCU